Miért szívás vidékinek lenni?

Miért is szívás vidékinek lenni? 

Nos. A budapestieknek(vagy legalábbis nem csak nekik, de azoknak is, akik nagyobb városban élnek) sokkal több lehetőségük van blogger, vagy vloggertalálkozókra menni, mint nekünk. Miért? Keres egy magának megfelelő villamost, vagy metrót, és ott is van a város másik felében. Ezzel ellentétben mi vidékiek vagy jól feltankoljuk az autónkat, vagy vonatra szállunk. Ami azért valljuk be, drágább költségekkel jár. 

A városiaknak ( hogy ne csak a pestieket emlegessem ) több lehetőségük van arra, hogy különböző cégekkel, vagy márkával összeálljanak. Jó, nyilván, aki tényleg nagyon szeretné, az előbb utóbb el fog oda jutni, hogy egy-egy nagyobb márka szponzorálja a bejegyzéseit/videóit. De ehhez baromi sokat kell dolgozni (tapasztalatból mondom), és nem csak úgy van, hogy lespanolok a 100 ezer feliratkozóval rendelkező youtuber (jövendőbeli) barátnőmmel, hanem tényleg csak magadra számíthatsz. Kivéve, ha van jó ismeretséged. De most a jó ismeretséget dobjuk el, és a 'nulláról indulok' témában leskelődjünk egy kicsit. 

Nincs az, hogy reklámoznak itt-ott, mert bemegyek az Allee-ba, vagy a Westendbe, vagy éppen az Árkádba egy boltba, és odamegyek az eladóhoz, hogy sziasztok, van egy 10 ezer követővel rendelkező instagram oldalam, illetve vezetek egy blogot is, és úgy gondoltam dolgozhatnánk együtt. 

Nem jutok el nagyobb boltokba - ami csak a fővárosban van, például a NYX boltja is -, ahonnan különleges termékeket tudnék beszerezni. És a legnagyobb probléma az, hogy nem minden boltnak van webshopja. Ami szerintem baromi hülyeség, mert gondolni kéne a vidéki bloggerekre is.

Tehát érzitek azért azt, hogy - leginkább - a (fő)városiak járnak a legjobban? :D Természetesen ezzel semmi gond nincs, itt ez a bejegyzés nem arról szól, hogy őket fikázzam, csak csupán szeretném kiemelni azt, hogy egy vidéki (mint jó magam), mennyire rosszul tud járni ilyen téren. 

A (fő)városi bemegy egy Lush boltba, míg egy vidéki netről megrendeli, de még a kiszállítási költséget is magára vállalja. Ami azért plusz költség, és abból lehet, hogy más értelmes dolgot is tudnék venni. 

A cél ugyanaz, de a lehetőségek kicsit másabbak. :) Sajnos. De aki mer, az nyer, és aki küzd, az valószínűleg eredményeket fog elérni. Én már küzdök, legalább 2 éve! :D És még nem adtam fel. Nem is fogom. :) 

xx, Dorina