Mindenki egy tinédzser szemszögéből
Sziasztok! :) A mai dolog amiről írok, egy - mostanában -, igen felkapott téma lesz. Amint hallottátok - vagy ha nem is, de akkor most olvassátok -, egy magyar, mindössze csak 25 perces filmet Oscar-díjra jelöltek. A címe: Mindenki . Rendezője, Deák Kristóf, most biztosan nagyon lelkes, ugyanis a kisfilm megkapta az Oscar-díjat. :) Őszintén? Én nagyon örülök neki, ugyanis szerintem egy teljesen olyan dologról szól, ami a mai világban sűrűn megtörténhet, és hát ki tudja, akár velem, vagy veletek is. Rövid ismertető: Zsófi egy új iskolába kerül, ahol beveszik az énekkarba is, de viszont az énektanár gondosan ügyel arra, hogy ne ejtsen senki egy hamis hangot sem. És ezt mégis hogyan éri el? Úgy, hogy akiknek nincs annyira jó hangjuk, megtiltja nekik, hogy énekeljenek. Tátogás. Egy kórusban. Érdekes, nem? Hogyan látja ezt egy tinédzser? A tinédzserekkel szemben, a legtöbb kisgyermek csak hagyná, hogy történjenek a dolgok. Nem mernének a felnőttel, vagy tanárral szembeszál